2010. december 28., kedd

2. fejezet – Sosem halott vallomás

Sziasztok Drágaságaim!
Itt a folytatásos történet második része és már nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit szóltok hozzá.
Na nem is beszélek tovább. Jó olvasást!

2. fejezet – Sosem halott vallomás

Az órára pillantottam. Hajnali 1:34 perc volt június 29.-e. Holnap indulunk haza. Otthon még csak-csak el tudom kerülni Billt, de a turnébuszon ez képtelenség. Ha az eszemre hallgatok, azt mondja, hogy megőrültem. Ha viszont a szívemre…
Most vagy soha! Ez a mondat járt az eszemben mikor felkeltem az ágyról és kimentem a hotel folyosójára. A rajongók sikítozását már nem hallottam, ami egy kis nyugalommal töltött el.
Az én szobán az 502-es volt. Billé az 503-as. Odaléptem az ajtaja elé és óvatosan lenyomtam a kilincset. Be volt zárva. Ezen elmosolyodtam. Sokszor mentem már át így lopva egy-egy estén megnézni Billt, hogy alszik. Jó párszor nyitva is találtam az ajtót. Kivétel akkor.
Halkan bekopogtam. Semmi. Ismét próbálkoztam és úgy szint semmi. Fájó szívvel, bár de visszamentem a szobámba. Vettem egy forró fürdőt és bevettem egy altatót majd lefeküdtem. A gyógyszer hatásos volt, mert hamar elaludtam. Azon az éjjelen is Billel álmodtam. Az én gyönyörű szerelmemről, akit kényeztethettem és a szívem összes szeretetével szerethettem.
Másnap reggel kissé kómásan ébredtem. Az álmomban Billtől kapott csókokat még az ajkaimon éreztem. Mézédes keserűség. Ez járta át az egész testemet.
Mivel a fiúk mielőbb haza akartak érni, ahogy én is gyorsan elkészültem, összeszedtem a cuccaimat és már kint is voltam a szobából. Miközben a liftre vártam Bill kilépett a szobájából és csak meredten engem nézett. Az ajkai kissé nyitva maradtak és az arcán enyhe pír jelent, meg amit a meleg számlájára írtam.
- Jó reggelt! – mondtam mosolyogva mikor mellém ért.
- Jó reggelt! – mondta és visszamosolygott. Tiszta őszinte mosoly jelent meg tökéletes arcán. – Jól aludtál? – kérdezte immáron a liftben.
- Mondhatjuk igen. Na és te?
- Fogjuk rá. – dőlt a lift falának.
Többet már nem beszéltünk. Mikor leértünk a többiek is már készen álltak az indulásra így nem haboztunk. Gyorsan beszálltunk a buszba és már úton is voltunk hazafelé.
A kilométerek és az órák meglepő gyorsasággal teltek és mire észbe kaptam már este is volt. Gyorsan letusoltam és lefeküdtem. Pár percen belül el is nyomott az álom, de mikorra a busz teljesen elcsöndesedett felébredtem. De ezen már nem lepődtem meg. Hiszen valahányszor a buszon töltjük az éjszakát ez így megy.
Felkeltem és kimentem a konyhába inni egy pohár vizet. Az ablakon kinézve a teliholddal találtam szembe magamat. Azon az éjjelen teljes alakjában ragyogott én pedig Bill arcát véltem felfedezni rajta. Fájó boldogság. Ez az érzés jellemezte, amikor csak rá gondoltam.
Mivel még eléggé fáradt voltam visszamentem az ágyakhoz. Csak akkor láttam, hogy Bill takarója a földön hever, amit nem nagyon értettem. Hiába volt nyár azon az estén különösen hideg volt. Felvettem a földről testvérem takaróját és gondosan ráterítettem.
- Szeretlek Bill!
Mondtam halkan és egy apró puszit leheltem gyönyörű ajkaira remélve, hogy nem ébred fel. De szerencsémre tovább aludt. Mikor visszafeküdtem az ágyba engem is elnyomott az álom és nem ébredtem fel csak másnap reggel.

Ami eddig csak álom volt: 1. fejezet – Ki nem mondott szavak és eltitkolt érzések

Ismét egy hotelszobában feküdtem egyedül. Akárcsak körülöttem a szívemben is sötétség volt és magány. Eddig mindenki nagy csajozó gépként gondolt rám pedig ezt csak álcaként használom. Mert muszáj. Hiszen mi lenne akkor, ha kiderülne, mit érzek Bill iránt? Egyben biztos vagyok. Hatalmas botrány lenne.
De mikor Billre gondolok, semmi más nem érdekel. Hosszú átvirrasztott éjszakák állnak mögöttem, amikor csak ő járt az eszemben. De ha mosolyog számomra minden gond és baj megszűnik létezni. És amikor vele álmodom. Ó Istenem! Ahogy az álmaimban megcsókol és hozzám ér. Annyira valósághű és annyira jó. De az ébredés mindig csalódást hoz. Hiszen nincs mellettem.
Bár már sokszor el akartam mondani neki, hogy mit érzek, mikor elé állok, egy értelmes mondat sem jön ki a számon. Pedig már annyiszor végiggondoltam magamban. „Bill! Szeretlek! És nem úgy, mint a testvéremet. Hanem mint a szerelmemet.” Majd megcsókolnám. De ezt eddig nem mertem megtenni. Hiszen ő heteró. Mit gondolna rólam? Hogy egy perverz állat vagyok, aki szerelmes a saját ikertestvérébe.
Még ha lány lenne, akkor talán érteném is. De nem. Bill fiú. És milyen szép. Egyszerűen gyönyörű. Azok a kecses mozdulatok és az őszinte mosolyai. Egyszerűen az őrületbe kerget. De mit tehetnék? Nem mondhatom el neki. Még…

2010. december 26., vasárnap

Forró szerelem

Hali!
Na itt is az első novella amit az általam nagyrabecsült Eva Kaulitz olvasott el először. Remélem a ti tetszéseteket is elnyeri!
És nemsokára elkezdek egy folytatásos történetet is.
Jó olvasást!

Forró szerelem

Bill Kaulitz ismét álmából riadt fel. A teste remegett és kiverte a víz. A szíve őrült tempóban vert, és csak egyetlen ember járt a fejében. Tom. Bizony. Az ő szeretett ikertestvérére gondolt már megint.
De ez a dolog számára nem volt új keletű. 16 éves kora óta egész más szemmel nézett Tomra, mint a normális ikrek. Először harcolt az érzései ellen, de végül beletörődött a helyzetbe.
- Istenem Tom! Bár csak itt lennél velem! – sóvárgott testvére után.
Ám egy rohamhullám ismét elérte. Ugyanis néhány hónapja rohamok gyötrik. Először fuldokló köhögés majd a teste rángatózni kezd. Az egész nem tart tovább 10-15 percnél, de Billnek mindez szenvedés. De nem ment vele orvoshoz és senki más nem tudott róla. Ez volt az ő féltett titka.
***
Eközben az alig pár méterre lévő szobában az ikertestvére Tom egy újabb szörnyű álomból riadt fel. Az egész teste verejtékezett és szaporán vette a levegőt. Az a bizonyos rémálom már szint minden nap megtalálja.
Álma egyetlen igaz szerelméről, Billről és róla szól. Mint valami valóra vált tündérmesében kiderül, hogy szeretett testvére ugyanolyan érzelmeket táplál iránta, mint ő az említett felé. Ám mikor kiderül, ez a súlyos titok Bill nem bírja a rágalmakat és öngyilkos lesz. És az a gondolat, hogy ez valaha is megtörténhet megrémisztette. Hiszen Bill volt az egyetlen olyan ember, akit igazán szeretett.
***
Másnap reggel mindkét fiú álmosan vánszorgott le a konyhába. Bill kómásan beadagolta a kávéfőzőt és csak nézte a fekete ital lassú csepegését az üvegkancsóba.
Eközben Tom áhítattal nézte öccsét a reggeli napsütésben. Bár köntös volt rajta tökéletesen kivehető volt vékony alakja. Smink nélküli arca pedig még szebbé tette testvére szemében.
Mikor a kávé lefőtt Bill éppen ki akarta tölteni, de véletlenül a kancsó forró részéhez nyúlt és ijedten kapta el a kezét.
- Aú! – jajdult fel és már engedte is a forró vizet a kezére.
- Bill jól vagy? – kérdezte aggódva Tom.
- Persze. – bólogatott mosolyogva a kisebbik.
Miután megreggeliztek és felöltöztek elindultak a próbára ahol ismét David papolását kellett hallgatniuk.
- Nem, nem és nem. Ha a rajongók ezt meghallják, akkor nektek végetek. – szörnyülködött a managger.
- Nyugi David! – nyugtatta Georg.
- Még, hogy nyugodjak meg? Drága Listing fiam! Te nem hallasz? Ez szörnyű.
- És a mai próbának itt a vége. – kortyolt bele az italába Bill.
- Hogy mondtad Kaulitz? – kérdezte szúrós szemekkel David.
- David már fél nyolc is elmúlt. Fáradtak vagyunk és a torkom is kezd fájni.
- Jól van mennyetek! Akkor kedden találkozunk.
Miután elbúcsúztak egymástól Tom és Bill beszálltak az autójukba és elindultak hazafelé. A rádióban valami régi romantikus szám ment. De hiába nem szóltak egymáshoz csak a másik járt az eszükben és lopva-lopva stírölték egymást. ~Istenem, Bill! Annyira szeretlek. Szeretlek és elmondanám az egész világnak. De nekem nem merem. Hiszen mit mondanál? Valószínűleg undorítónak tartanál, és soha többé nem szólnál hozzám.~ Ezek a gondolatok járkáltak Tom fejében mikor beállt a garázsba.
- Végre elárulod, hogy miért dobtad Anitát? – kérdezte Bill mikor beléptek a házba és levették a kabátjukat.
Ugyanis Tom volt barátnőjét Anitának hívták és egy hete szakítottak, de nem mondta el Billnek, hogy miért. A feketét viszont nagyon is érdekelte a dolog, mert látszatra minden rendben ment testvére és a lány között. De az idősebb csak látszatnak tartotta fent a kapcsolatot a lánnyal.
- Mert meguntam. – mondta egykedvűen a rasztás.
- Jaj, Tom! Te már soha nem fogsz felnőni. – mondta és közben rosszallóan testvérét nézte, de közben a lépcsőn is fel akart menni. – Komolyan mondom… - kezdte el a mondatot, de sikeresen felesett egy dobozban és a földön kötött ki.
- Bill jól vagy? – rohant oda hozzá Tom aggodalmasan.
- I… igen. – dadogta a kisebbik.
Akkor egymás csillogó szemének varázsában Tom odahajolt öccséhez és megcsókolta. Hosszú éve eltitkolt szeretete és szenvedélye érződött abban a csókban.
- Tom… - mondta egész halkan Bill mikor elszakadtak egymástól.
- Ha azt akarod, hogy hagyjam, abba csak szólj! – mondta és újabb csókot lehelt tetvére kiszáradt ajkaira. – Szeretlek Bill!
- Én is! – mondta vágytól rekedt hangon Bill.
Ekkor Tom megfogta a csuklóját és felrántotta a földről és szorosan a karjaiba zárta testvére törékeny testét.
- Bill! – mondta halkan és újabb csókot lehelt testvére ajkaira.
- Tom! – mondta a csókok forróságától erőtlen hangon Bill.
Ezután már nem beszéltek. Tom a falhoz nyomta Billt és szorosan hozzá simulva vadul falni kezdték egymás ajkait. Ahogy az ágyékuk egymáshoz ért mindkettőjükön jól kivehető volt már a vágy a másik iránt.
Mikor már mindkettőjük felsője a földön hevert Tom felkapta Billt, aki segítőkészen testvére dereka köré fonta lábait majd kissé nehézkesen, de feljutottak az emeletre Tom szobájába. Mikor aztán a rasztás ledöntötte szeretett öccsét az ágyra fölé mászott és elkezdte a nyakát csókolgatni.
- Szeretlek Bill! Az életemnél is jobban!
- Tom! – nyögte Bill és abban a pillanatban Tom elhajolt tőle.
- Te akarod? – kérdezte komoly arccal.
- Te akarod? – kérdezett vissza testvére legalább olyan nyugodtsággal.
- Bill! Én az életemnél is jobban szeretlek. Hiába vártam ezt a napot már több mint 5 éve, ha te nem akarod, én nem erőltetem.
- Tom! Én is jobban szeretlek az életemnél és már ugyanannyi ideje várok erre, mint te. És úgy gondolom ennyi idő alatt felkészültem. Csak kérlek, legyél óvatos!
- Amennyire csak lehet Bill!
Mondta és újra megcsókolta testvérét. A ruhák ezután már szinte maguktól repültek lefelé róluk. Mikor már mindketten anyaszült mesztelenek voltak Tom végignézett testvére tökéletes testén mire Bill szemérmesen megpróbálta eltakarni magát.
- Gyönyörű vagy! – súgta testvére fülébe Tom majd óvatosan megfogta testvére ékességét mire Bill felnyögött.
Tom csókjaival beterítette ikre egész testét gondosan elidőzve az érzékenyebb helyeknél, de közben egy pillanatra sem hagyta abba Bill becsességének kényeztetését.
- Tom! – nyögte Bill egy idő után. – Készen állok.
- Biztos? – kérdezte Tom kissé bizonytalanul.
- Tedd meg!
Tom vett egy mély levegőt majd elhelyezkedett testvére lábai között és amilyen óvatosan csak tudott belé hatolt. Bill száját egy fájdalmas nyögés hagyta el a kínzó érzéstől, de a fájdalom amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is múlt.
- Abba hagyjam? – kérdezte aggódva Tom.
- Nem válaszolta Bill és a hangjából érződött, hogy mosolyog.
Tom óvatosan elkezdett mozogni ikertestvérében, ami először kicsit kellemetlen volt Bill számára, de ezt hamar felváltotta a kéjes mámor érzete.
Ahogy Tom egyre gyorsabban mozgott Billben és egyre gyorsabban húzogatta testvére becsességén a kezét a nyögéseik egyre hangosabbak lettek. Majd mindkettőjük teste megfeszült és elérte őket az orgazmus csodálatos elsöprő érzése.
Tom Bill mellkasára dőlt és így várták, hogy a légzésük visszaálljon normális tempóba.
- Bill! Ez valami… valami…
- Fantasztikus volt! – fejezte be a mondatot Bill még egy kissé szapora lélegzettel.
- Megbántad? – kérdezte komolyan Tom.
- Nem! – rázta a fejét mosolyogva Bill. És te?
- Nem. – mondta mosolyogva Tom.
- Szeretlek Tom! Mindörökké!
- Én is Bill! Szeretni foglak mindörökké!

Az új blogom

Sziasztok Drágaságaim!
Mint láthatjátok belekezdtem egy új Twincest-es blogba.
A Twincest testvérek közötti szexuális kapcsolatot jelent. Így első furcsán, bizarul és undorítóan is hangozhat de higgyétek el nem az.
Na most. Ebben a blogba a Tokio Hotel ikreiről Bill és Tom Kaulitz-Trümperről lesz szó.
Remélem tetszeni fog és majd sokan olvassátok!
Puszi: Angel!