2011. január 29., szombat

4. rész – Egy csodás nap

Sziasztok Drágaságaim!
Tudom már nagyon rég írtam de a másik blogommal is kell foglalkoznom meg ott a suli. Na mind1. Igyekszem ezentúl gyakrabban részt hozni. Legyetek amilyenek tudtok lenni lehetőleg rosszak!:D

4. rész – Egy csodás nap

- Megbántad? – kérdeztem mikor mindkettőnk légzése nagyjából visszaállt a normális tempóba, és végigsimítottam Bill gyönyörű arcát.
- Nem. – rázta meg a fejét.
- Akkor jó. – mondtam mosolyogva és megcsókoltam. – Szeretlek Bill!
- Én is téged! – mondta mosolyogva.
- Mit szólnál, ha most együtt lefürödnénk, aztán megreggeliznénk és megnéznénk valami romantikus filmet? – kérdeztem mosolyogva.
- Ez kicsit érdekesen hangzik a te szádból. – mondta mosolyogva.
- Hogy-hogy? – kérdeztem meglepetten.
- Mert te alapból nem vagy az a romantikus alkat. De nekem nagyon is tetszik, hogy ilyen vagy. Ezért is szeretlek annyira. – mondta mosolyogva és megcsókolt.
- Remélem is! Másnak soha nem csinálnék ilyeneket.
- Tudom. – mondta széles mosollyal és végighúzta a mutatóujját a mellkasomon, amitől egy apró nyögés hagyta el az ajkaimat. – Mi az szépfiú? Talán felizgat az érintésem? – kérdezte még mindig széles mosollyal és az ujja más az ágyékomon voltak, ami kezdett éledezni.
- Bill! – nyögtem, amikor az ujjait a férfiasságomon éreztem.
- Mi az? – kérdezte ártatlanul, de közben tovább kényeztetett.
- Direkt csinálod? – kérdeztem két sóhaj között.
- Nem. – lehelte az arcomba és szenvedélyesen megcsókolt – De érezni akarom a bőrömön a bőrödet.
- Akarlak. – suttogtam lágyan a fülébe és átfordítottam magunkat így én kerültem felülre.
Szenvedélyesen visszacsókoltam majd a csókjaim elhagyták a száját és a nyakán folytattam. Egy helyen eléggé ki is szívtam. Majd haladtam egyre lefelé. Az ágyékához érve megálltam. Felnéztem rá és láttam, hogy már alig bírja kivárni mikor, érek férfiasságához. Óvatosan végighúztam a kezemet a hasán mire az egész teste megremegett és egy apró sóhaj hagyta el gyönyörű telt ajkait.
Most Bill fordított a helyzeten így ő került felülre. Nem is kertelt. Ráült a már igen csak ágaskodó férfiasságomra és kínzó lassúsággal kezdett el mozogni rajta. Már nagyon sok lány csinálta ezt de Billel valahogy minden sokkal szebb és élvezetesebb volt. Egyre hangosabb nyögések hagyták el a szánkat, amit időnként egy-egy csókkal fojtottunk el.
Ahogy a csúcs egyre közeledett már egyáltalán nem érzékeltem semmit a külvilágból. De a mámor gyönyöre előtt még egy utolsó szót ki tudtam ejteni:
- Szeretlek!
Abban a pillanatban, ahogy ezt kimondtam az orgazmus csodálatos elsöprő ereje lett rajtunk úrrá. Testünk megfeszült és hosszú percekig úgy maradt majd Bill rám dőlt és szorosan magamhoz öleltem. Hosszú ideig csak így feküdtünk csukott szemekkel és élveztük a másik közelségét.
- Fázom. – mondta Bill egy idő után.
- Takarózz be! Én csinálok egy kis meglepit.
Felálltam és bementem a fürdőbe majd kulcsra zártam az ajtót. Drága öcsém telerakta a fürdőt olajokkal, fürdősóval meg illatos gyertyákkal. Mikor megkérdeztem, hogy mikor fogjuk használni azokat mindig azt mondta, hogy majd egy különleges alkalommal. Akkor sohasem értettem, hogy mire gondol.
Körberaktam velük a kádat majd kiválasztottam a levendulás fürdősót és fürdőolajat és raktam belőlük a jó meleg vízbe. elsötétítettem a szobát és megnyújtottam a gyertyákat.
- Bill! Édesem jöhetsz! – szóltam ki a résnyire nyitott ajtón.
- Édesem? – kérdezte meglepetten.
- Édesem, életem, kedvese, aranyom. Hogy szólítsalak? – kérdeztem mosolyogva.
- Az édesem jó lesz. – mondta mosolyogva és belépett a fürdőbe.
- Tom ez… - hebegte amint meglátta a „művemet”.
- Tetszik? – kérdeztem és hátulról átöleltem.
- Ez gyönyörű szerelmem.
- Szerelmem? – kérdeztem meglepetten.
- Ha én az édesed vagyok, akkor te az én szerelmem. – mondta és egy futó csókot lehelt az ajkaimra.
- Hé! Ezért még rendes csókot sem kapok? – kérdezte tetetett sértődöttséggel.
- Ha beülsz mellém, akkor kaphatsz még. – mondta mosolyogva mikor már a kádban ült.
- Megéri ez nekem? – kérdeztem elgondolkodva.
- Na kössz! – fonta össze maga előtt a kezeit és forgatta a szemei.
- Ennyivel nem úszod meg! – mondtam és már a fürdőkádban is voltam.
- Te az előbb… - dadogta Bill, de én egy csókkal elhallgatattam.
- Baj, hogy itt vagyok? – kérdeztem sármos mosollyal.
- Nem. – mondta Bill, mint aki nincs teljesen magánál.
- Reméltem is. – mondtam még mindig mosolyogva és megcsókoltam.
Még egy jó darabig csókolóztunk és simogattuk egymást majd megfürödtünk és fürdőköntösben lementünk valami ehetőt nézni.
- Mit szeretnél enni? – kérdezte Bill angyali mosollyal az arcán.
- Téged. – mondtam a pulton könyökölve.
- Jaj, Tom! Ha ma megeszel, holnapra nem marad belőlem semmi.
- Akkor sajtos szendvicset kérek szépen kakaóval.
- Meleg szendvicshez mit szólsz? – kérdezte még mindig mosolyogva.
- Oké! Addig keresek valami jó filmet.
- Rendben.
Felmentem a szobámba és elkezdtem keresgélni a filmek között. Vagy kismillió filmem volt innen-onnan. Bill már egy ideje mondja, hogy szeretné megnézni a Zene és szöveget. Épp valamelyik nap írtam ki. ~Bill ennek örülni fog.~ Ahogy így gondolkodtam csörömpölést hallottam lentről. Azonnal otthagytam csapot-papot és rohantam is le az emeletről. De mire leértem Bill már a konyhaasztalnál ült és a szendvicsek a sütőben voltak.
- Megtaláltad a filmet? – kérdezte mosolyogva.
- Igen. Mindjárt hozom. – mondtam és visszamentem a szobámba. Gyorsan megkerestem a filmet és már lent is voltam.
Behúztuk a függönyöket, beraktuk a filmet és üdítőstül, kajástul befeküdtünk a kanapéra. Hiába volt a film romantikus nagyon tetszett. Egy paliról szólt, aki régen zenész volt, de a bandája feloszlott és már csak ő játszotta a régi dalaikat. Aztán felkérte őt egy tini sztár, hogy írjon neki valamit. De mivel már évek óta nem írt felvett egy dalszövegírót. De vele nem jutottak egyről a kettőre. Majd feltűnt egy nő, aki énekelt valamit és a pali azután vele dolgozott. A film végén pedig összejöttek.
- Tetszett a film? – kérdeztem mikor vége lett.
- Nagyon. – mondta mosolyogva.
- Örülök.
A délután hátralévő részében filmet néztünk, zenét hallgattunk és beszélgettünk. Olyan idilli hangulat volt. Soha nem hittem volna, hogy ez tényleg lehetséges. Az, hogy Bill úgy szeressen, ahogy én őt.
Este aztán ismét a mennyekben éreztük magunkat, ahogy a testünk egyesült. Majd a karjaim közt aludt el. Olyan gyönyörű volt, mint egy földre szállt angyal. Bár még mindig nem tudtam, hogy mi volt az a zaj délután így csak remélni tudtam, hogy minden rendben. Ezekkel a gondolatokkal és Bill gyönyörű arcának nézésével aludtam el.

2011. január 8., szombat

3. fejezet – Szeretlek!

Sziasztok Drágaságaim!
Sajnálom, hogy csak most tudtam rész hozni de közeleg a félév meg a másik blogommal is foglalkozni kellett. Tudom jó kifogás sose rossz! De végre itt a rész! Szerintem még a hétvégén lesz még egy. Nem is húzom tovább az időt. Jó olvasást!


3. fejezet – Szeretlek!

   Hihetetlen, de igaz. Másnap mikor felébredtem már csak pár órát kellett várnom a hazaérkezésre. Ahogy elmerengve ültem a busz ablakán kifelé nézve megrohantak a régi emlékek abból az időből, amikor anyáék elváltak. Abban az időben minden olyan zavaros és rossz volt kivéve, amikor Bill mellettem volt. Abban az időben kezdtem beleszeretni. Először nem is nagyon értettem, hogy mi van velem. Mintha a föld fölött vagy egy méterre lebegtem volna és mindig vigyorogtam. Aztán ahogy rájöttem mi ez az érzés megijedtem. Elkezdtem csajozni azt remélve, hogy a Bill iránt érzett szerelmem el fog múlni. De nem így történt. Egyre csak erősebb lett.
   Ahogy így elmélkedtem észre se vettem, hogy már haza is értünk. Elsőként Georgnál majd Gustavnál majd végül nálunk állt meg a busz. Behordtuk a cuccainkat majd mindketten bezárkóztunk egy kicsit a szobánkba.
   A nap hátralévő részében szinte csak kerülgettük egymást Billel. Bármennyire is szerettem volna látni mégis jobb volt egy kicsit, hogy nem néztük egymást egész nap, mint a turné alatt szoktuk. Így volt időm gondolkodni is. De nem jutottam az egyről a kettőre.
   Este ismét álmatlanul feküdtem az ágyamban és csak Bill járt az eszemben. Talán ezen az estén fogom elkövetni életem legnagyobb hülyeségét. Vagy ha mégsem én leszek a világ legeslegboldogabb embere. Felkeltem, és úgy ahogy voltam boxerben Bill ajtaja elé mentem. Ott megálltam és hallgatóztam. Csend. Akárcsak az egész házban. Halkan lenyomtam a kilincset és benyitottam majd becsuktam az ajtót.
- Tom! – hallottam Bill édes hangját.
- Bill te még fent vagy? – kérdeztem meglepetten.
- Igen. – mondta és felkapcsolta az éjjeli lámpáját. Egy fehér pólóban és fekete boxerban volt. És mennyire jól nézett ki.
- Beszélnünk kell! – mondtam határozottan és leültem mellé az ágyra.
- Most? – kérdezte meglepetten. – Nem lehetne… - kezdte el mondani, de én egy csókkal elhallgattattam.
- 13 éve várok erre a pillanatra. – mondtam és mélyen a szemébe néztem. – Bill! Szeretlek! És nem úgy, mint a testvéremet. Hanem mint a szerelmemet. Ha undorítónak találsz, mond nyugodtan. Nekem már ez az egy csók is megért mindent.
- Tom! Ezzel az egy csókkal már valóra váltottad az összes álmomat. Kérlek! Had álmodjak tovább! – mondta és szenvedélyesen megcsókolt.
   Az ajkaink, mint két mágnes úgy tapadtak össze. Úgy csókolt, hogy azt hittem megfulladok, de nem érdekelt. Akár ott is meghalhattam volna, mert tudtam, hogy az-az ember, akit a világon mindennél jobban szeretek viszont szeret.
- Bill! – mondtam kifulladva mikor elszakadtunk egymástól.
- Igen? – kérdezte mosolyogva.
- Annyira szeretlek! – mondtam és szorosan megöleltem törékeny testét.
- Szeretlek Tom! Mindennél jobban. – mondta és átölelt.
- Fáradt vagy?
- Egy kicsit. – mondta és még mindig ölelt.
- Akkor hagylak aludni. – kibontottam magam az öleléséből és elindultam az ajtó felé, de visszahúzott.
- Ne! – mondta határozottan. – Kérlek, maradj itt velem!
   Nekem sem kellett kétszer mondani. Lefeküdtünk majd egy forró csók után egymás karjai közt aludtunk el. Másnak reggel egy szép álomból egy még szebbre ébredtem, hiszen Bill ott volt velem. Szinte egyszerre nyitottuk ki a szemünket és csak mosolyogtunk.
- Jó reggelt gyönyörűm! – mondtam mosolyogva és megpusziltam a homlokát.
- Gondolom. – mondta fintorogva.
- Nekem akkor is gyönyörű vagy. – mondtam és megcsókoltam. – Na és van mára valamilyen terved?
- Nincs. De el is felejtettem mondani. Anya hívott tegnap, hogy holnap mennyünk át ebédre. Be szeretnének valakit mutatni.
- Hmm… ha egy jó csaj, akkor benne vagyok.
- Hé! – bökött oldalba majd szomorú arccal megkérdezte. – Akkor ezután minden megy ugyanúgy tovább?
- Nem Bill! – ráztam a fejemet. – Ezután már semmi nem lesz olyan, mint rég. Tegnap este végre bemertem vallani neked az érzéseimet. Többé már nem engedlek el. Szeretlek. – mondta és ezekkel a szavakkal mosolyt csaltam eddig szomorú arcára.
- Szeretlek Tom! Mindennél jobban. – mondta és megcsókolt.
- Én is Bill. – és visszacsókoltam.
   Kezdtünk belemelegedni a csókolózásba. A kinti zajok egyre tompábbak lettek és csak a másik számított. Akko már mindkettőnkön lehetett látni az izgalom jeleit, de én nem akartam úgy, hogy Bill ne akarta volna.
- Mi a baj? – kérdezte meglepetten mikor elhajoltam tőle.
- Bill, ha ezt most tovább folytatjuk olyat fogunk tenni, amit lehet, később megbánhatsz.
- Vagy nem. Tom én, szeretlek.
- Én is szeretlek Bill! Az életemnél is jobban, de ebben még bizonytalan vagyok.
- Úgy érted még soha nem játszottál el a gondolattal, hogy mi ketten vagy nem álmodtál még róla? – kérdezte meglepetten.
- Dehogynem. Amikor csak tehettem rád gondoltam és az álmatlan éjszakáimon ilyen képek cikáztak a fejemben. Na és persze az álmok. Tudom, hogy te is ugyanazokat álmodtad. Ne is tagadd.
- Ugyanazokat álmodtam és ugyanannyira élveztem őket. – tette a szívemre a kezét. -              Amikor pedig felébredtem ugyanannyira fájt a világ realitása és, hogy nem voltál velem.
   A szememből egy könnycsepp gördült végig az arcomon. Bill szavai megmelengették a szívemet és tudtam. Ő is akarja. Nem is válaszoltam csak szenvedélyesen megcsókoltam. Mikor az a kevés ruha is lekerült rólunk, ami rajtunk volt végignéztem Bill gyönyörű testén mire ő elpirult, amin csak mosolyogni tudtam. Hiszen mindig is szégyenlős volt. Nem is értettem, hogy tud több ezer ember elé kiállni és énekelni. Meg megtette.
- Muszáj így nézned? – kérdeztem piros arccal mikor már vagy 5 perce őt néztem.
- Igen. – bólogattam hevesen. – Mert annyira gyönyörű vagy.
- Ki beszél. – mondta mosolyogva és szorosan magára húzott majd megcsókolt.
   Az ágyékunk összeért, amitől csak egyre keményebb lett mindkettőnk becsessége. Aztán óvatosan és kissé félve megfogtam Bill ékességét, amitől ő felnyögött majd elkezdtem rajta húzogatni a bőrt. Ikrem ütemesen nyögdécselt, amitől kis megnyugvást éreztem, hogy jól csinálom.
- Tedd meg! – szólt kis idő múlva.
- Biztos? - kérdeztem kissé bizonytalanul.
- Biztos.
   Mondta határozottan már amennyire határozott lehet valaki az orgazmus felé sodródva. De eleget tettem a kérésének. Elhelyezkedtem Bill lábai közt majd óvatosan beléhatoltam. Az arcából nem tudtam kivenni semmit így nem is mozdultam meg csak vártam a reakcióját.
- Ha továbbra is így ülsz itt, akkor meg foglak erőszakolni. – mondta mosolyogva.
- Nem fáj?
- Nem. – rázta a fejét.
   Akkor egy hatalmas kő esett le a szívemről. Lassan és vigyázva Billre elkezdtem benne mozogni. Olyan érzések kerítettek akkor hatalmukba, amiket addig még sohasem éreztem. Akkor már tényleg semmi nem maradt a külvilágból. Csak ő és én voltunk, ahogy nyögdécseltük, és egymás nevét ismételgettük. Majd mikor az orgazmus elsöprő hulláma elért minket. A testünk megfeszült és percekig abban a pózban maradtunk aztán fáradtan Bill mellé dőltem. Még mindkettőn légzése szabálytalan volt, de nagyban vigyorogtunk. A falak egyre jobban kezdtek leomlani a szerelem pedig egyre jobban eluralkodott rajtunk.