Ich liebe dich 20. rész

Hali-hali!

Na, végre kész ez a rész is. Eltartott egy darabig, de kész lett. Remélem a kövi már hamarabb kész lesz!
A rész írása közben, kissé elszabadult a fantáziám úgyhogy vigyázni! :D Jó olvasást!

20. rész – Vágy

Tom keze óvatosan simított végig, öccse törékeny állcsontján, mire a fekete, lassan, érzékien lehunyta két szemét és ajkait bátyja felé emelte. Az afrofonatos, szenvedéllyel nézett azokra a puha, telt ajkakra, amiket tegnap óta félt megérinteni. Testük egy pillanatra megfeszült, majd mikor ajkaik találkozott az izmaik felhagytak a merevséggel, hogy puha érintéssel simíthassák egymás testét.

Leírhatatlan, és felismerhetetlen. Átérezhetetlen és irreális, mégis ott volt a szemeim előtt az a csoda. Az élet csodája…

Bill szorosan simult bátyja testéhez, az idősebb pedig egyre csak közelebb húzta magához a törékeny testet. Szenvedéllyel ölelték egymást és akarattal. Együtt akartak lenni. Hiszen ők feltétel nélkül tudtak szeretni…

- Bill! – nyögte az idősebb és kezét testvére nyakára csúsztatta.

- Igen? – nézett az bátyja szemébe a fekete és tudtam, majd szétszakítja őt a vágy.

- Én… én… - Tom hangja remegett. Félt kimondani, amit ténylegesen érzett.

- Kívánlak… - felelt helyette Bill, és újra bátyja ajkaira tapadt.

- Ezt nem szabadna… - lehelte az afrofonatos mikor apró csókokkal intette be testvére nyakát.

- Tudom… - nyögte Bill és hátravetette a fejét. – De… akarom

- Én is! – döntötte le Tom öccsét az ágyra és szenvedélyesen megcsókolta. – De még nem…

- Miért? – döbbent meg Bill. Hangjában a kétségbeesés és a reménytelenség keveredett.

- Mert… ez még… korai… lenne… - csókolgatta öccse kulcscsontját az idősebb.

- Akkor? – kérdezte elhaló hangon az énekes.

- Csak kielégítelek… - tette kezét Bill becsességére mire ő felnyögött. Nekem meg az arcoba szökött az összes vér.

- Tom… - nyögte a fekete, mikor testvére keze még mindig az ágyékán pihent.

- Bill! – csókolta tovább testvérét az afrfoatos és levette róla a pólóját. – Tudom, hogy akarod. Tudom, hogy jól esik. – Tom az énekes füléhez hajolt és érzékien belesúgta. – Olyan piszkosul izgató hozzád érni…

Tom csókjai lassan végighaladtak Bill törékeny felsőtestén. Át a tetoválásain, egészen le egészen az övcsatig. Ott megállt és ránézett szerelmére.

- Bi… biztos, hogy e… ezt akarod? – rebegte Bill, vörös arccal.

- Igen. – csókolta meg őt érzékien Tom, és lassan elkezdte kibontani testvére övcsatját.

- Tohm… - nyögte az énekes, ahogy testvére hozzáért kemény hímtagjához. – Éhn… éhn…

- Mond a nevem! – lehelte Tom rekedtes hangon öccse fülében. – Kérlek! – majd lehúzta a feketéről a nadrágot.

- Tohm… - nyögte újra Bill, majd felült, mire az ikre nem mozdult.

- Én jövök! – a fekete mosolya bágyadt volt, akárcsak a szemei. Ledöntötte Tomot az ágyra majd gyors tempóban levette róla a pulcsiját és a pólóját, majd magáról is lehámozta a felsőt, és mesztelen felsőtesttel simult bátyjához.

- Bill… - csókolt bele testvére nyakába a gitáros, majd mikor ágyékuk összeért, mindketten felnyögtek.

Az énekes keze remegett, ahogy testvére övével matatott, és az ügyetlensége révén újra és újra hozzáért Tom becsességéhez, aki ennek hatására egyre nagyobbakat nyögött. Mire Billnek sikerült leszednie testvéréről a nadrágot Tom arca égő vörös volt, és nehezen vette a levegőt.

- Bihll… - az afrofonatos, az énekes boxere után nyúlt és megszabadította tőle, amitől Bill megdermedt. Tom kapva kapott az alkalmon. Levette a saját alsónadrágját és testvérét az ágyra döntve szorosan hozzásimult. Ágyékuk összeért, és egy csókban összeforrva fojtották el a feltörő nyögést.

Na é én akkor döntöttem úgy, hogy jobb lesz, ha messzire elhúzok, és lefoglalom magam, mert aznap éjjel aludni akartam, nem pedig ezt az abszurd képsort levetíteni magamban.